Nem lusta vagy, hanem végletekig kimerült
A depresszió egyik leggyakoribb, mégis félreértett tünete az energiavesztés, aminek a hátterében elsősorban az agyban lezajló kémiai folyamatok állnak. A betegség során csökken azoknak a hormonoknak a szintje – például a szerotoniné vagy a dopaminé –, amelyek a jókedvet, a motivációt és a lelkesedést segítenek fenntartani.
Ugyanakkor túlműködik az érzelmi reakciókért felelős agyi terület, az amygdala, ami felerősíti a negatív érzéseket. Ilyenkor fájdalmas, önváddal és reménytelenséggel teli gondolatokkal áraszt el bennünket az agyunk – és ezek folyamatos feldolgozása nagyon megterhelő mentálisan is.
A kimerültséget tovább fokozza, hogy a depresszió gyakran az alvást sem hagyja érintetlenül. Előfordulhat álmatlanság – amikor az ember nehezen alszik el, éjszaka gyakran felriad, és reggelig csak forgolódik. De van, akinél épp az ellenkezője figyelhető meg: rengeteget alszik, akár egész nap is ágyban maradna, mégsem tud regenerálódni. Ezek az alvászavarok azt eredményezik, hogy az illető nem piheni ki magát, így másnap még kevesebb energiával indul neki a napnak. És ez nem egy napig tart – egy-egy depressziós epizód akár hónapokon át is elhúzódhat.
Miközben belül minden energia elfogy, kívülről ugyanazokkal az elvárásokkal kell szembenéznünk, mint korábban: végezzük el a munkánkat, tartsuk rendben az otthonunkat, legyünk jelen a kapcsolatainkban, legyünk kiváló szülők, megértő házastársak, tettrekész barátok. Aki depressziós, annak minden ilyen tevékenység fárasztó lehet – nem azért, mert nem szereti azokat, akik körülveszik, hanem mert egyszerűen nem maradt semennyi ereje. Ehhez társulhat a belső nyugtalanság, az örömre való képtelenség, és az a lelki szenvedés, amit a tartós reménytelenség okoz. Ráadásul az érintett ezeket az érzéseket minden maradék erejével el akarja rejteni a környezete elől. Mindez szinte észrevétlenül szívja el az energiát, és a test is elkezdi jelezni, hogy túl nagy rajta a nyomás: fejfájás, izomfeszülés, emésztési panaszok vagy akár teljes testi lelassulás formájában.
Sokan érzik úgy, hogy egyedül kell megbirkózniuk mindezzel, főleg, ha még olyan megjegyzéseket is kapnak, hogy „szedd össze magad”, vagy „nem lehet mindig rosszkedved”. Ezek a mondatok még jobban elmélyíthetik a bűntudatot és az értéktelenség érzését. Fontos kimondani: a depresszió nem akarat kérdése, nem múlik el attól, hogy valaki „összeszedi magát”. Mint minden más betegség, ez is szakértői támogatást igényel. Az első lépés lehet egy barát vagy családtag bevonása – már az is sokat segíthet, ha van, akinek elmondhatjuk, mi zajlik bennünk. Ez erőt adhat ahhoz is, hogy szakemberhez forduljunk, és elinduljunk a gyógyulás útján.
Ez is érdekelheti:
Máshogy szomorúak a nők, mint a férfiak
Előzetes felmérések szerint 2030-ra a leggyakoribb betegség a depresszió lesz, de már most egyre nagyobb részben oka a munkaképtelenné válásnak, és jelentősen rontja az érintettek életminőségét....
Online közösségek és az AI: segítenek a depresszió ellen?
Egy-egy zárt Facebook-csoportban, fórumon vagy éppen tematikus chaten megszólalni eleinte ijesztő lehet, de sokaknak ez az első biztonságos terep arra, hogy kimondják: baj van. Olyanokkal...
Ezek a fájdalmas érzések depresszióra utalhatnak
Időről időre előfordul, hogy nehezebb napokon magányosnak, kimerültnek érezzük magunkat, úgy érezzük, lemaradtunk valamiről, megbántottunk valakit, hibáztunk, de aztán továbblépünk, és ezek az...