Depresszió a munkahelyen
A depresszió rejtőzködő kórkép, de ha figyelünk, észrevehetjük az árulkodó jeleket. Ha a korábban lendülettel dolgozó, vidám, elkötelezett kollégánkat
- egy ideje nem érdeklik a feladatai,
- többet hibázik és lassabban dolgozik, mint szokott,
- feledékennyé válik, nem tartja a határidőket,
- állandó fejfájásra vagy alvászavarra panaszkodik,
- illetve jelentős testsúlyváltozást vettünk észre rajta,
elképzelhető, hogy depressziós panaszokkal küzd. A zárkózottabb viselkedés, az ingerlékenység, a gyakoribb késések vagy a betegszabadságok emelkedő száma is utalhat arra, hogy mentális probléma van a háttérben.
A munkahelyeknek kulcsszerepük lehetne a mentális egészség megőrzésében, de sok esetben épp ellenkezőleg működnek. A feszített munkatempó, az irreális elvárások, az egzisztenciális bizonytalanság vagy az alacsony bérezés tartós stresszel járhatnak, a mérgező munkahelyi környezetről nem is szólva. Ráadásul a depresszió sokáig rejtve maradhat a munkahelyen: a legtöbb érintett igyekszik titkolni, ha mentális nehézségekkel küzd, és ez hosszú távon csak ront a helyzeten.
A dolgozók fizikai és mentális jóllétének támogatása a munkáltatók érdeke, hiszen az visszahat a termelékenységre. Ezt bizonyítják a számok is: 2021-es adatok alapján a major depresszió okozta társadalmi kár évente 362 milliárd forint hazánkban, ami magasabb, mint a depresszió kezelésének közvetlen költsége. A Magyar Pszichiátriai Társaság tanulmánya szerint a major depresszióval élő betegek megközelítőleg évi 41 napot hiányoznak a munkából betegségük miatt – és hogy mennyire nem elszigetelt esetekről van szó, azt jól mutatja, hogy a WHO előrejelzése szerint 2030-ra a major (unipoláris) depresszív zavar lesz a teljes egészségben megélhető életévek csökkenésének leggyakoribb oka a világon.
Bizonyos munkakörökben kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavállalók lelki egészségére: az alapvető szolgáltatásokat nyújtók, például az egészségügyi dolgozók és a váltott műszakban dolgozók fokozott stresszterhelés alatt vannak, ami kiégéshez és súlyosabb esetekben öngyilkossági gondolatokhoz vezethet – erre hívja fel a figyelmet az Európai Parlament 2023-as, mentális egészségről szóló jelentésében.
Ha észrevesszük, hogy a kollégánk depressziós panaszokkal küzd, tanúsítsunk empátiát, legyünk felé nyitottak, kommunikáljunk vele nyíltan, de kezeljük diszkréten a velünk megosztott információkat. Mérjük fel, honnan kérhetünk támogatást, elérhető-e számunkra munkahelyi pszichológus vagy más szakember, esetleg van-e arra lehetőség, hogy munkatársunk átmenetileg rugalmasabb munkaidőben dolgozzon. Ez ugyanis befektetés: egy kiegyensúlyozott, mentálisan egészséges munkahely hosszú távon termelékenyebb.
Ez is érdekelheti:
Post-holiday blues vagy depresszió?
A nyári szabadság utáni napokban természetes az átmeneti lehangoltság, de ha huzamosan fásultnak, motiválatlannak és kimerültnek érezzük magunkat, akár depresszió is állhat a háttérben.A testi-lelki...
Nem lusta vagy, hanem végletekig kimerült
A depresszió egyik leggyakoribb, mégis félreértett tünete az energiavesztés, aminek a hátterében elsősorban az agyban lezajló kémiai folyamatok állnak. A betegség során csökken azoknak a hormonoknak...
Máshogy szomorúak a nők, mint a férfiak
Előzetes felmérések szerint 2030-ra a leggyakoribb betegség a depresszió lesz, de már most egyre nagyobb részben oka a munkaképtelenné válásnak, és jelentősen rontja az érintettek életminőségét....