Hét veszélyes tévhit a depresszióról
Még mindig számos olyan tévhit kering a köztudatban, amelyek miatt a depresszióban érintettek nem mernek segítséget kérni. Mutatjuk a leggyakoribbakat!
„Ez nem is igazi betegség”
A depresszió jóval több egyszerű szomorúságnál. A Hippokratész által melankóliának elnevezett lelkiállapotot az orvostudomány 19. századi fellendülése óta kezelik betegségként. A major depresszió során a normálistól eltérő mennyiségben termelődnek a jó hangulatért felelős agyi ingerületátvivő anyagok, és jelentősen felerősödik az érzelmekért felelős, amygdala nevű agyi terület működése. A depresszióval járó tartós levertség, motivációhiány, negatív önkép, reménytelenségérzet heteken, hónapokon át tart, és jelentős szenvedést okoz, a munkaképtelenné válás egyik vezető oka. Ez az összetett mentális betegség érzelmi, kognitív és fizikai tünetekkel is járhat – például alvás- vagy étvágyzavar, koncentrációs nehézségek, fej-, nyak- vagy hátfájás, emésztési problémák is jelentkezhetnek.
„Nem kell szakember, ez majd magától megjavul”
Depresszió esetén ritka a spontán gyógyulás. Sokkal gyakoribb, hogy az éveken át kezeletlen depresszió súlyosabb következményekhez – akár öngyilkossághoz – vezet. Ezzel a tartósan lehangolt, energiavesztett, a gondolkodást és az énképet súlyosan torzító állapottal nem érdemes és nem is szabad egyedül küzdeni, mert szakszerű segítséggel jól gyógyítható.
„Akaraterő kérdése minden, majd összeszedem magam”
A depresszió összetett neurokémiai folyamatok következménye, azaz nem győzhető le kizárólag pozitív gondolkodással – ahogy sok más betegség sem.
„Ez nem igazi probléma, csak nyavalygás”
Nemcsak a külvilág, hanem sokszor a depresszióban érintett személy sem érti, miért érzi magát rosszul, amikor nem érte veszteség, nem sikertelen, azaz látszólag semmi oka nincs arra, hogy rosszul legyen. Ez felerősítheti a depresszióval járó szégyenérzetet és önvádat.
„A férfiak nem lesznek depressziósak, csak a nők”
Való igaz, hogy a nők sérülékenyebbek a depresszió szempontjából, de a betegség a férfiakat sem kíméli. Náluk viszont más jelek utalnak a hangulatzavarra: kevéssé jellemző a sírás és a szomorúság, inkább az ingerlékenység, a dühkitörések, az impulzív, veszélykereső magatartás és az elszigetelődés utalhat arra, hogy probléma van. A férfiaknál gyakoribbak a mással nem magyarázható fizikai fájdalmak is.
„Ő biztos nem depressziós, hiszen állandóan nevet”
Nagyon fontos tudatosítani magunkban, hogy az is élhet meg mély, belső szenvedést, akinek látszólag minden rendben van a hangulatával és az életével. Az ilyen emberek nehezebben jutnak segítséghez is.
„Az életmódtanácsok hatástalanok”
A támogató társas kapcsolatok, a rendszeres, könnyű testmozgás, a triptonfánban gazdag étkezés nagy segítség lehet enyhe depresszió esetén – de ha a panaszok nagyfokú szenvedést okoznak, és több mint két hete tartósan fennállnak, mindenképpen kérjünk szakembertől (orvostól, pszichológustól) segítséget!
Ez is érdekelheti:
Nem lusta vagy, hanem végletekig kimerült
A depresszió egyik leggyakoribb, mégis félreértett tünete az energiavesztés, aminek a hátterében elsősorban az agyban lezajló kémiai folyamatok állnak. A betegség során csökken azoknak a hormonoknak...
Így óvják a könnyeink az egészségünket
Mindennapos tapasztalat (különösen ilyenkor, allergiaszezonban), hogy időről időre elfutja a szemünket a könny. A fokozott könnytermelésnek különféle okai lehetnek: az úgynevezett reflexkönny...
Ezért ne hagyd magára depressziós ismerősödet, még ha jobban is van
A depresszió összetett probléma. A közvélekedéssel szemben ez nem egyszerű szomorúság: lényegesen tovább tart, és sokkal nagyobb szenvedést okoz annál, mint amit egy-egy rosszabb napon megélünk. Ha...