Talán éppen a figyelemreméltó sárga virágzata keltette fel igen korán az emberek az orbáncfű iránti érdeklődését. Az orbáncfűhöz kapcsolódó sokféle mítosz és legenda mellett már kétezer évvel ezelőtt is ismerték elődeink a növény gyógyító erejét. Az első évszázadban élt görög orvos, Dioszkuridesz sebgyógyításra javasolta. Míg eleinte a növényt csupán külsődleges kezelésre használták, a középkorban már felfedezték az érzelmi életre gyakorolt pozitív hatását is. Írásaiban Paracelzusz az orbáncfüvet „a melankólikus gondolatok” elleni erős szerként említi. A középkorban az emberek úgy hitték, az orbáncfű kiűzi az emberből a gonosz démonokat. Hála a modern kutatásnak, napjainkra sikerült az orbáncfű komplex hatásmechanizmusát sokkal jobban megismerni, bár néhány sajátosság még további felfedező munkát igényel.